2011. november 6., vasárnap

Életem első rokkás fonása

Ezen a csodaszép rokkán, aki Németországból érkezett hozzám.




Harmatcseppek Zsu sokmindenben segített nekem. Először is fotó alapján azt mondta ez a rokka bizony nagyon jó, csapjak le rá. Hát lecsaptam. :) Aztán segített abban is, hogy ékszíjat hogyan tegyünk rá, mit kell vele tennem, hogy a kezem alá simuljon.
Az ékszíjgondot Apa oldotta meg. Amíg én próbálkoztam, nem akart sikerülni. Vagy ledobta az ékszíjat, vagy nem húzta be az orsó a fonalat. Aztán ma délelőtt, mire Csabikával hazaértünk a bevásárlásból, egy tökéletes rokka várt itthon. Eléültem, de elszakadt a fonal, nem akart a pedál engedelmeskedni. Aztán Apa figyelte mit csinálok, és mondta, hogy ne nyomjam már a lábam felfele is a pedálon, engedjem hadd forduljon át a kerék.
Utána ment a fonás, mint a karikacsapás, ez lett belőle:



Természetesen még nagyon sokat kell finomítani a mozdulataimon, de féltem, hogy sokáig az "állandóan elszakad a gyapjú" kategóriában maradok.
Ahogy Bösztörpusztán ittam magamba Zsu mozdulatait, tudtam, hogy ez nekem menni fog, hiszen annyira akartam, akarom. :)
Köszönök Zsu minden segítséget!

5 megjegyzés:

Zsu írta...

Ez a rokka valóban szépséges, kívánom, hogy sok örömed teljen benne! Becsülendő a lelkes kitartásod, és most végre eljött a sikerélmény ideje! Örülök, és gratulálok!

Macus írta...

Viki!
Én is azt kívánom, amit Zsu! Emellett felnézek mindőtökre, aki még fon is, nem csak köt vagy horgol.

Névtelen írta...

Gratulálok és kalapot lengetek előtted! Még fonni is tudsz... én csak ámulok! Legyen nagyon sok örömed benne! :)

Mázsa Viki írta...

Köszönöm Lányok, nagyon kedvesek vagytok!

Pat, nem tudok fonni. MÉÉÉG! :)

Timici írta...

de jó Neked! használd sokáig!!! legyen sok szép sk fonalad!:)