Itt még Csabika kardigánjának készülése közben:
Ezek a fotók pedig most készültek:
Ugye milyen gyönyörűek?
Ezeket a szépséges fonalakat pedig Ágnestől vásároltam a vaterán.
Szebbnél szebb olasz fonalakat árul, nagyon jó összetétellel. Őket sikerült kifognom, 87% gyapjú, 13% műszál, és valami hihetetlen puha. Az ikreknek készül majd belőle pulóver. Ja, és 2500 ft volt fél kg.
Ágnes üzlete egyébként Pécsett található a Ferencesek utcájában. Ha én fősulis koromban kézimunkáztam volna, és ezt tudom...bár akkor még lehet, hogy nem is volt meg az üzlet. Legalábbis nem emlékszem rá.
Várok még egy adag babagombot, olyan édeseket rendeltem a neten, és jelenleg készül a kislányoknak a zöld színátmenetes tolnai fonalból kardigán. Még az 1. sincs készen, most kezdtem el az elsőnek az egyik ujját. Lassan, de biztosan haladok. :)
No meg hű vagyok a blog címemhez, először mindent elszúrkálódok, még nem volt olyan darab, amit legalább egyszer le ne bontottam volna.
Szóval nemsokára jövök még mutogatni! :)
3 megjegyzés:
Nagyon szépek a szerzeményeid!
Köszönöm Nöné! Hülye vagyok, a másik bejegyzéshez írtam Neked a válasz hozzászólást! Meglátszik, hogy fárasztó napom volt...
Gyönyörű minden!!
Remélem, Áginak lesz még ilyen fonala, a kislányomnak imádnám.
Megjegyzés küldése