Elindultunk megnézni a 4 szintes kilátót, de életveszélyes volta miatt lebontották. Tervezik az újraépítését, remélem nemsokára lesz belőle valami!
Ha kitavaszodik, eljövünk ide szalonnát sütögetni. Emögött a hely mögött állt a nagy kilátó.
Végre együtt a család, és végre egy közös fotó.
Vittünk kukoricát a hattyúknak, de hattyút egy darabot sem láttunk. Meg egyáltalán semmiféle madarat. Így Csabika útközben morzsolgatta, a maradékot pedig szépen visszaszolgáltattuk a pipiknek.
Előre szaladtam, hogy elölről is lefotózzam az én drágáimat, de pici fiam ügyes volt, majdnem utolért, látszik rajta mennyire élvezi, hogy velem rohangálhatott. A kép sajnos kicsit elmosódott, mivel mindketten szaladtunk. :)
Itt a kisebb kilátóba mentek fel Apával. Azért ez is nagyon tetszett neki, rohangált körbe-körbe.
Itt pedig a nagy fahídon hazafelé. Csabikám csak viaduktnak hívta. :)
Szüleimnél nagy büszkén elmesélte, hogy ő látta a Kis-Balatont és a viaduktot, valamint a tónál hópart van. :D
Mi Apával hazajöttünk kifesteni a hálószobát. Nekem borzasztóan tetszik a színe, a festék neve tűzliliom. Szerintem is tüzes, és csak ezt az egy falat festettük ilyen színre. Egyrészt a kényszer miatt, mert nagyon-nagyon penészes ez a keleti fal, itt a panel nincs leszigetelve. Másrészt tetszik nekem, ha nem egyforma színű mind a négy fal. Ez most majdnem olyan színű, mnt az ágyunk. A függönyöm hasonló, mint az ágy végénél a fal, ezért szerintem majd nagyon jól fog mutatni.
A fiatalúr Zalaváron maradt, nem volt hajlandó hazajönni velünk. Bár holnap úgyis megyünk vissza, Csabiapa villanyt szerel a tesómnál, persze anyagot elfelejtettünk vinni, ezért is kellett elsősorban hazajönni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése